1985-ben rendezték meg elõször a Katolikus Ifjúsági Világtalálkozót. Három évvel ezelõtt hat fõvel vettünk részt a Ladik Ifjúsági Egyesülettól a XII. Világtalálkozón, Párizsban.

Most 2000-ben, a jubileuni évében Róma adott otthont a XV. Ifjúsági Világtalálkozónak. Egyházmegyénk jóvoltából ezen a találkozón öten vettünk részt az egyesületbõl: Tolnai Edina, András Csilla, Milánkovics Szabolcs, Zakar Zoltán, Ács Tibor. Ezúton is szeretnénk köszönetet mondani dr. Ferencz István kanonok úrnak, hogy hozzájárult utazásunk költségeihez.

Augusztus 9-én indultunk útnak Kecskemétrõ1 egy 50 személyes busszal Olaszországba. Az egyházmegyébõl összesen 120-an, az országból pedig 2000-en utaztunk ki a találkozóra. A kint töltött 12 nap két részbõl tevõdött össze. Egy hetet töltöttünk Bergamo egyházmegyében egy ún. “elõtalálkozón", és innen utaztunk tovább Rómába. Útközben jutott idõnk arra is hogy Velencében megálljunk és megnézzük a város nevezetességeit. Augusztus 10-én délután érkeztünk meg Rossinoba, ahol az elsõ hetet eltöltöttük. A lányokat apácák fogadták be; akik sajnos csak olaszul tudtak kommunikálni; de a beszélgetések hiányát 4-5 fogásos étkezésekkel pótolták. Minket fiúkat egy nagyon kedves ötgyermekes házaspár fogadott be. Szerencsére az olaszon kívül angolul is beszéltek, így nagyon jól megértettük egymást. Az ott töltött idõ alatt jártunk Paviaban, megnéztük a Lecco tavat, valamint Bergamoban részt vettünk egy fesztiválon, ahol az ott jelenlévõ minden nemzet (pl: Vietnám, Kanada, Dél-Afrika, Portugália, Francia stb.) egy mûsorral lépett fel. Mi palotást táncoltunk, (melyben mind az öten részt vettünk), nagy sikert arattunk a népviselettel és a szép tánccal.

Augusztus 14-én korán reggel utaztunk tovább a 600 km-re lévõ Rómába. Róma bejáratánál óriási tömeg sejtetni engedte, hogy valóban 2 millióan fogunk részt venni ezen a találkozón. A szállásunk körül kisebb bonyodalmak támadtak, de egy áldozatkész plébánia befogadott 22 busznyi magyar zarándokot. Augusztus 15-én, Nagyboldogasszony ünnepén közös magyar szentmisén vettünk részt. Az ebéd elfogyasztása után elindultunk Róma központjába, a Szent Péter térre, hogy részt vegyünk a megnyitón. Több százezres tömeg gyûlt össze a téren, ahol a Szentatya személyesen köszöntötte a fiatalokat. Külön-külön üdvözölte minden ország fiataljait. Megható élmény volt látni a 80 éves Szentatya és a fiatalok közt lévõ szeretetkapcsolatot. Több ezer zászló lengett, a különféle kontinensekrõl jött fiatalok színes papírlapokkal integettek (zöld-Afrika, sárga-Ázsia stb.). Nagy örömmel kiabáltuk mi is a tömeggel együtt: “Jean Paul II., we love you."

A következõ nap délelõtt a Circus Maximusban bûnbánati liturgia volt, gyónási lehet6séggel. Délután átléptünk a “Porta Sancta"-n, azaz a Szent Kapun, amelyet a Szentatya a jubileumi év kezdetekor nyitott ki a Szent Péter bazilikában. Ez a kapu Krisztust jelképezte: “Én vagyok a kapu. Aki rajtam keresztül megy be, üdvözül, ki-be jár és legelõt talál" (Jn 10,9). A Szent Péter bazilikában sétálva valóban nagyon közel érezhettük magunkhoz Jézust.

Csütörtökön délelõtt közös magyar katekézisen vettünk részt, ahol Bíró László segédpüspök úr tartott nekünk elõadást: “Krisztus önmagát adta értünk" címmel. Ezután pedig szentmise volt. Délután a szabadprogramot kihasználva kimentünk a tengerpartra Ostiába. Nagyon jó érzés volt a hûs vízben úszni egyet, felfrissültünk egy kicsit végre a 45 fokos hõség után. Pénteken a második katékézis napon Balázs Béla kaposvári püspök tartott elõadást “Az új évezred szentjei" címmel. Ezután szentmisét hallgattunk a Szentlélekrõl.

Szerencsére a sok program mellett maradt idõnk arra is, hogy megcsodáljuk Róma nevezetességeit is. Jártunk többek között a Colosseumnál, a Fórum Románumon, a négy legnagyobb bazilikában (Szent Péter, Szent Pál, Lateráni és a Santa Maria Maggiore), valamint a Katakombákban, a Trevi kútnál, a Pantheonban stb.).

A szombati nap délelõttjén megemlékeztünk egy közös magyar szentmisében az 1000 éves magyar államról, Szent Istvánról, az 1000 éves magyar kereszténységrõl. Ezután egy kis gyalogtúrával kivonultunk a 3300 hektáron fekvõ Tor Vergátára, amely elég nagy volt ahhoz, hogy mind a 2.170.000 zarándok egyszerre lehessen ott. Este 20 óra 30 perckor kezdõdött a virrasztás a Szentatyával, mely körülbelül este fél 12-ig tartott. A virrasztást egy óriási tûzijáték zárta. Az éjszakát a szabad ég alatt töltöttük hálózsákban, meggyújtottuk a zarándokcsomagban kapott mécsesünket is. Döbbenetes látvány volt a több millió gyertyaláng, ameddig a szem ellátott mindenütt fiatalok voltak, akik egy szívvel és egy lélekkel ünnepelték Krisztus születésének 2000. évfordulóját.

Vasárnap reggel pápai szentmisén vettünk részt, a közel 50 fokos hõség ellenére is együtt imádkoztunk a Szentatyával. Méltó befejezése volt a jubileumi találkozónak, meghatódottan fogadtuk Krisztus földi helytartójának áldását. Szállásunkra visszamenve összeszedtük a holminkat és búcsút intve Rómának, hazautaztunk.

Mindannyian hálásak vagyunk Istennek, hogy a 2000. jubileumi évben Rómában járhattunk és több millió társunkkal együtt részt vehettünk ezen a találkozón.