Vizitura a Dunán
Apostagi Napló (1996. szeptember) - Vizitura a Dunán
Július 22-én hat apostagi fiatal “Navigare necesse est - Hajózni kell!" jelszóval elindult, hogy csónakjukkal megkerüljék a Csepel-szigetet. Útjukról kérdeztük õket.
- Hogyan jutottatok vizijármûvetekhez?
- A Magyar Cserkészek Szövetsége anyagi okok miatt feloszlatta vízitelepét, a csónakok pedig pályázat útján kerültek szétosztásra az ország csapatai között. Így sikerült hozzájutnunk a Kócsag nevû kilencszemélyes, 900 kg teherbírású, hatevezõs, kormánylapátos õrsi csónakhoz.
- Belegondolva, nem kis utat tettetek meg. Hogyan készültetek, és mennyi idõt szántatok erre?
- A távolság számításaink szerint 160 km volt, edzésképpen a Sároson és a Nagy-Duna apostagi szakaszán evezünk. A túra tervezésekor öt napban gondolkodtunk, és sikerült is ezt betartanunk.
- Milyenek voltak a körülmények, és milyen idõt fogtatok ki?
- Elég nomád körülmények között éltünk: késõ délutánig eveztünk, majd a parton sátrat vertünk, bográcsban vacsorát fõztünk és holtfáradtan nyugovóra tértünk az esti ima után. Az idõ nagyon változékony volt, hol a tûzõ napon kellett eveznünk, hol csepergõ esõre ébredtünk reggel.
- Hogyan jöttetek ki egymással, tudván, hogy volt veletek egy cserkészkislány is.
- Eleinte voltak problémák, amíg az evezõsök megtanultak együtt húzni és a kormányos pedig rátalált az ideális ívre. De szerencsére a közös küzdelem, a közös imádság összekovácsolt minket, és nagyon vidáman, rengeteg nevetéssel telt el a túra. A “lányunkat" az édesanyja eltiltotta az evezéstõl, ezért õ kormányzott, valamint a mosogatásban segédkezett.
- Hol álltatok meg esténként aludni?
- Már az elsõ nap sikerült Tassnál átzsilipelnünk a Kis-Dunára és Dömsöd környékén, egy elhagyott stégnél vertünk sátrat. A következõ nap Ráckevéig jutottunk, ahol a Duna közepén egy szigeten, a Senki-szigetén aludtunk. Szerdán feljutottunk egészen Pestig, Soroksárig. Másnap lejelentkeztünk a Kvassay-zsilipnél, és átértünk újra a Nagy-Dunára. Innentõl már csak csorogni kellett, némi evezéssel. Este Sina-telepnél álltunk meg, ami Adony felett van kb. 3 kilométerre. Az utolsó nap ismét hazai földre értünk, már délután kettõre, és a halászházhoz kötöttük ki a csónakot.
- Mik a terveitek a következõ nyárra?
- Múlt héten különleges dolog történt a cserkészcsapattal: ellátogatott hozzánk Pócsfalvy Csaba, a miniszterelnök úr személyi tanácsadója, aki az ifjúsággal, az ifjúsági programokkal foglalkozik. Két éve egy pályázaton támogatást nyertünk az akkori cserkésztáborunkhoz, ennek alapján választott minket Pócsfalvy úr. Többek között felajánlotta, hogy ingyenesen részt vehetünk egy vízitúrán, amely a Tiszán fog zajlani, ami régen a történelmi Magyarország határain belül folyt, ma már viszont öt országot köt össze. Remélem, meg fogunk tudni felelni egy ilyen hosszú túra elvárásainak.
- Gratulálunk, és sok szerencsét kívánunk a további hajózásaitokhoz.
Zakar Zoltán Milánkovics Szabolcs és Pus forrás: Apostagi Napló 1996-09-01
|